A Chocorino honlapja a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tudnivalók

Levegőszennyezettség a szobában

Amikor a levegő szennyezettség kerül szóba akkor szinte mindenki a szmogra és kültéri levegő szennyezettségre gondol.

Sokan nem is gondolnák, hogy a kitettség a levegőben lévő szennyező anyagoknak a négy fal között legalább akkora, vagy még nagyobb mint kint.

A WHO szerint évente 3,8 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettség következményeitől. Ez persze több tényezőtől függ és sokra elég aktív ráhatásunk van/lehet. És sokat már ma megtehetünk, különösebb kiadás nélkül is. A beltéri levegővel kapcsolatban tulajdonképpen csak azokra a szennyeződéseket nem tudjuk teljes mértékben eliminálni, amik az ablakon jönnek be. A légszennyezés forrása a szoba levegőjében azonban túlnyomó részben bent van a szobában és nem kintről jön!

Fontos tények:

  • Egy nyugati ember az idejének 70 - 90 %-át beltérben tölti.
  • Akik a legfogékonyabbak a légszennyezettség kedvezőtlen hatásaira (kis gyermekek, idősek, szív-, és érrendszeri betegségben szenvedők stb.) jellemzően még ettől is több időt töltenek bent.
  • Néhány szennyező anyag koncentrációja az utóbbi években nagyon jelentős mértékben megnövekedett, amelyeknek fő okai: energia hatékony épület szerkezetek használata (amikor nem biztosított a megfelelő szellőztetés és levegőcsere). Szintetikus építőanyagok, bútorok, háztartási tisztítók, ápoló-, és tisztálkodó szerek, növényvédő szerek gyakori használata.

 

Frissüljünk otthon

Szennyező anyagok és forrásaik

Szén-monoxid: égéstermék. Beltéri forrásai: dohányzás; fa és széntüzelésű fűtés-, tűzhely; 

Részecskék: Beltéri forrásai: dohányzás; fa és széntüzelésű fűtés-, tűzhely; 

Radon: Radioaktív nemesgáz. Nagyrészt a talajból kerül a lakásokba, repedéseken át, kisebb részben építőanyagokból, konyhai gázból. "A bomlási sorban található nagyon reaktív és mobilis rádium ki tud kerülni a levegőre és bomlásával alfa-sugárzó radon keletkezik, amely porszemcsékre rakódva kerülhet a tüdőnkbe, ezzel belső sugárterhelést okozva. Főként régi salaktéglából épült házakban dúsulhat fel, vagy olyan földszinti, illetve pince helyiségekben, amelyek földtani törésvonal közelében, vagy sok természetes radioaktív izotópot tartalmazó kőzet közelében helyezkednek el."1 

Ólom: Különösen veszélyes gyermekekre és várandósokra. Fejlődési és kognitív képességeket nagyon károsan befolyásolja. Beltéri forrásai: ólom szemcsék kerülhetnek a levegőbe festékekből, kerámiákból, régi vízvezetékekből, csőszerelvényekből, gázolajból, elemből, kozmetikumokból, lőszerekből stb.

Azbeszt: legismertebb, karcinogén szennyező, belélegezve a legveszélyesebb. Régi építőanyagokból kerülhet a levegőbe, különösen, ha sérült az anyag.

Illékony szerves vegyületek: Kis koncentrációban is nagyon ártalmasak lehetnek. Legfőbb forrásai: építési ragasztók, faragasztók (rétegelt lemez, bútor stb.), szőnyegek, aeroszol spray, tisztító-, fertőtlenítő szerek, növényvédő szerek, zsírtalanítók, fénymásolók stb. A következő tünetek egyértelműen gyakoribbak a jelenlétük esetén: asztma, szem-, orr-, torok irritáció, fejfájás, koordináció elvesztése, hányinger, májkárosodás, vesekárosodás, központi idegrendszer károsodása. Némelyikük pedig valószínűsíthető, vagy egyértelmű összefüggésbe hozható bizonyos rák típusok kockázati növekedésével.

Elektromágneses sugárzás: Belső forrásai: tv, számítógép, kütyük. 

Házi kedvencek szőre, korpája: Az apró szőrdarabkák és bőrükről leváló korpadarabkák a levegőben repülnek, és szellőztetés hiányában feldúsulhatnak, ami főleg az allergiásoknak okozhat kellemetlenséget.

Penész: a penészgombák gyakori élőlények, és lakáson kívül és belül egyaránt jól szaporodnak, ezért a levegőben folyamatosan jelen vannak a spóráik. Sokan nem tudják, de sok faja komoly betegséget is okozhat. Forrása maga a penészgomba, aminek túlzott elszaporodása a környezeti tényezők eredménye: nedves felületek gyakori, vagy folyamatos jelenléte. Okai: alulról vizesedik az épület, csőtörés, a lakás bizonyos felületein folyamatosan harmatpont (egy adott relatív páratartalomhoz tartozó hőmérsékleti érték, aminek bekövetkeztekor a levegőben lévő víz kicsapódik) körüli a hőmérséklet.

Pára: Azon túl, hogy a fent említett penészgombáknak és egyéb kórokozóknak nagyon kedvező, a pára önmagában is egészségkockázati tényező egy bizonyos koncentráció fölött (ha tartósan 70 % fölött van a páratartalom). Számos forrása van. Az emberek 50-250 g párát bocsátanak ki óránként, tusolással 2500 g víz kerül a levegőbe egy óra alatt. Egy adag (5 kg) ruha kimosás után több mint 2 kg vizet tartalmaz, ez egy az egyben a levegőbe kerül. Ezekhez jön még a főzés, növények stb. Ennek megfelelően egy 4 tagú család több mint 10 kg párát is kitermel egy nap, amikor tagjai otthon vannak. 

Növényvédő szerek: Alap esetben csak kívülről kerülhet be a kültéri levegővel együtt. Ha az otthonunkban tartunk akkor elkerülhetetlenül abból is kerül a lakás levegőjébe.

Mi tehetünk a lakásunk levegőjének javítása érdekében?

Szellőztetés

 

Az ASHRAE (American Society of Heating, Refrigeration and Air-Conditioning Engineers) ajánlása szerint 8,4 teljes lakáslevegő csere szükséges naponta az egészséges mennyiségű friss levegő biztosításához. Ha nincs szellőzés akkor nagyon hamar feldúsul a CO2 a levegőben, aminek azonnal érezhető következményei a fejfájás, rosszullét, rossz alvás. "A személyek közérzete romlik és koncentrálóképessége hanyatlik, mikor 2-3 órát töltenek olyan zárt térben, ahol a levegő CO2 koncentrációja 3000 ppm, vagy magasabb (Herczeg, 2008)."2
A leggyorsabb és legegyszerűbb módszer erre a rendszeres szellőztetés. A leghatékonyabb pedig egy jól megtervezett szellőztető rendszer. Az utóbbihoz szakember és jelentős beruházás szükséges az előbbit mi is tudjuk optimalizálni. A teljes légcseréhez az MSZ 04-140-2:1991 számú magyar szabvány szerint intenzív szellőztetés szükséges. Ez annyit jelent, hogy a fűtést, ha ment ki kell kapcsolni, az ablak szárnyakat teljesen nyitott állapotúra, sarokig kinyitni és a kinti / benti hőmérséklet különbségtől függően 5-20 percig, de nem tovább nyitva hagyni.

Belső hőmérséklet / Külső hőmérséklet

Szellőztetés ideje (Intenzív szellőztetés)

20 °C / -5 °C

kb. 5 perc

20 °C / 0 °C

kb. 10 perc

20 °C / 5 °C

kb. 15 perc

20 °C / 10 °C

kb. 20 perc

 

Egy intenzív szellőztetés még ha vannak is szennyezőforrások egészséges mértékűre csökkentik a levegőben azok koncentrációját a relatív páratartalmat pedig szintén drasztikusan csökkenti, aminek következtében sokkal kisebb a párakicsapódás (vizesedés) valószínűsége és mértéke. Télen semmiképpen sem érdemes az intenzív szellőztetést kiváltani azzal, hogy huzamosabb ideig résnyire hagyjuk nyitva az ablakot. Ezzel az ablak közelében hideg falfelületeket hozunk létre, ami kedvez a páralecsapódásnak. Nyáron viszont kellemes megoldás lehet, akár egész nap is résnyire nyitott ablakot hagyni, ha erre módunk van.

Az intenzív forrásokat tegyük házon kívülre - Amit lehet kint is azt ne bent tegyük!

 

Ha már egyszer dohányzunk, vagy valaki más a családban, ezt lehetőleg az erkélyen, udvaron, gangon, tetőn, bárhol kint tegye, ahol erre lehetősége van. 
Ha nincs szárító gépünk, de van lehetőségünk kintre teregetni, akkor tegyük azt. Még télen is lehet előszárítani kinti teregetéssel így a párának csak egy része landol a lakásunk levegőjében.
Ha újra festünk egy kedves tárgyat és nem áll módunkban környezetbarát festéket venni, mindenképpen kint végezzük el a munkát. Ha semmiképpen nem megy, akkor a munka alatt folyamatos legyen az intenzív szellőztetés a helyiségben.

Minél több szennyező forrás kiiktatása 

 

Korábbi posztban már szó volt a méregtelenítés kapcsán, hogy érdemes a mérgező anyagokat kiiktatni az életünkből minél nagyobb arányban. Ha a tisztító szerek, ápoló szerek mennyiségét csökkentjük és/vagy természetes alternatívát keresünk, akkor a levegőben is csökkentjük az illékony szerves vegyületek mennyiségét. A bútorok, lakástextilek megválasztásánál is érdemes ezt szem előtt  tartani és inkább természetes anyagokat választani. Ha szobát festünk, próbáljunk természetes összetevőjű festéket választani. Faápolók is vannak amelyek teljesen természetes, ártalmatlan alapanyagokból készülnek. Ezekből nem párolog ki semmilyen káros anyag a későbbiek során. Egy hagyományos faápolóból még 10 évvel később is párolognak ki illékony szerves vegyületek.

A cipőnkkel és a ruhánkkal is sok szennyező anyagot be tudunk vinni a lakásba, amik azután a levegőbe emittálnak. Ezeket is tudjuk minimalizálni.
Pára esetében a szárítógép sokat segíthet, persze ez már nagyobb beruházás és helyigénye is van.

Illóolajok

 

Illó olaj

A levegőben lévő kórokozók ellen, főleg a téli hónapokban nagyon sokat tehetünk illóolajok használatával. A legjobbak a citrom, levendula, eukaliptusz, teafa, borsmenta illóolajok a levegő fertőtlenítésére. Fontos hogy 100 %-os tisztaságú és ne higított olajat vegyünk. A diffúzor hatékonyabb mint a párologtató, de az is hatásos, ha éppen az van otthon.

Levegő tisztító növények

 

Légtisztító növények

A NASA az 1980-as években olyan módszereket kezdett kutatni, amivel az űrállomásokon lévő levegőt lehet tisztítani. Ekkor tette közzé a mára már híressé vált listáját azokról a szobanövényekről, amelyek nem csupán oxigént állítanak elő, hanem bizonyos mérgező anyagokat is megkötnek a levegőből, mint a benzol, a formaldehid és triklóretilén. Ide tartozik: Vitorlavirág, Krizantém, Angol borostyán, Anyós nyelv (Sansevieria), Dracéna (Dracéna marginata), Bambusz pálma, Aranyos szobafutóka, Flamingó liliom, Sárkányfa (Dracéna fragrans), Sávos dracéna (Dracena deremensis). Ha érdekelnek további légtisztó szobanövények és, hogy mely növények mely szennyezőket kötik meg, olvass többet a NASA Clean Air Study-ról.

 

V.-D. Alma

Források:

1: Paksi Atomerőmű honlapja 

2: e-gepesz.hu

NCBI - The sick building syndrome

US Environmental Protection Agency

WHO - Household air pollutants